Tudjuk, hogy a hazai nagyvállalatok termékei a világ minden pontjára eljutnak. Erre büszkék lehetünk. A termelékenység ezekben a cégekben rendben is van. Itt egy ember évi 12MFt új értéket hoz létre évente. Az Európai Unió átlaga 13,5 MFt/fő/év, azaz ettől nem sokkal van elmaradva.
Ám az Európai Unióban a középvállalatok termelékenysége a nagyvállalatinak 65-85%-a. Ha Magyarországon is így lenne, akkor ez 8-10 MFt/fő/év átlagos termelékenységet jelentene. De sajnos nincs így, a szokásos értékek inkább a 3-6 MFt/fő/év között mozognak. A mikró és kisvállalatok meg még ennél is jobban el vannak maradva. A következő ábra egyes országok jellemző termelékenység értékeit mutatja.
A rettenetes lemaradást azzal szokták enyhíteni, hogy azért helyi vásárlóerő alapon (PPP = Purchasing Power Parity) nem ennyire rossz a helyzet. Ám amikor országok közötti termékek, szolgáltatások cseréjére kerül a sor, akkor bizony ezzel kell számolni. A magyar nemzeti jövedelem közel 70% export és import segítségével kerül piacra. Ezért jobb ezen grafikon szellemében gondolkodni és nem az eufemisztikus PPP alapon.
A - sajnos nem közismert - tények tehát azt mutatják, hogy középvállalati szinten valami nagyon nincs rendben hazánkban. Nemrég végeztünk egy - nem reprezentatív - felmérést hazai középvállalati vezetők köreiben. A felmérés érdekes eredményeket hozott.
A felmérés eredményei
A legérdekesebb talán az, hogy ezek a vezetők elsősorban tőlük független, külső tényezőket jelölnek meg, a kudarcaik okaként. Nevezetesen az adókat, a bürokráciát és az éles versenyt. Ezekkel csak az a baj, hogy az EU egész területén nagyon hasonlóak a körülmények, mint nálunk. Mégis a középvállalati termelékenység ott sokkal jobb.
Ugyanezek a vezetők a saját cégükben a legjobb állapotban lévőnek a - legnagyobb létszámot foglalkoztató - termelés és szolgáltatás nyújtást tartják. Miközben óriási elmaradásunk van a világtól termelékenységben... S közben úgy gondolják, hogy közel azonosan jó szinten van még a termeléssel a vezetési munka színvonala is!
Önismereti és valóságismereti hiányok
Önismereti és valóságismereti hiány van tehát a magyar középvállalati vezetők körében. Ezt a blogot ezért kezdem el, hogy a középvállalati vezetők és a gazdasági közvéleményt alakító sajtómunkások figyelmét ráirányítsam erre a problémára és megmutassam a lehetséges megoldásokat.
Én kilenc éve foglalkozom a gonddal. Az eddig elért eredményeim összefoglalása itt található meg:
http://www.lilium.hu/livamo . A megoldás sok száz apró kisebb-nagyobb részletből tevődik össze. Ezekről fogok rendszeresen beszámolni az elkövetkező időszakban.