Hazánkban kevés gyerek születik, fogy a népesség. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a nőknek dolgozniuk kell, ha a család meg akar élni. Ez a kényszer viszont azt mutatja, hogy a munkahelyek termelékenysége túl alacsony. Ezért van folyamatosan mindkét keresőre teljes munkaidőben szükség. Lehet ezen változtatni?

Életszínvonal

Más életszínvonalon élt a kőkori ember és a mai magyar ember. Mégis, mindenkinek a saját kora szerint elérhető életszínvonal a meghatározó. Különösen akkor, ha egy társadalomban nyílik a jövedelmi olló, és egymás mellett élnek azok, akiknek jobban megy és akiknek kevésbé. Ezt még tetézik a kereskedelmi tévék vágyakat felkorbácsoló reklámjai, nyerő játékai.

Én gyerekként zsíros kenyeret ettem és csak hét végén volt hús a tányérban. Ma elfogadhatatlan a magyar családok számára, hogy a gyereküket így neveljék. Ám a mai fizetések mellett, a családok jelentős részében csak ezen az áron lehetne gyerekük. Azaz a termékenységnek igencsak jót tenne, ha a jövedelmek növekednének.

Termelékenység

A termelékenységet azzal mérjük, hogy egy ember mekkora új értéket állít elő egy évben. Az országos termelékenység a következő: a nemzeti jövedelmünk egy évben ~24.000 MrdFt. Van kb. 4 millió munkavállalónk. A kettőt egymással elosztva kapjuk meg, hogy az átlagos termelékenység 6 mFt/fő/év.

A bruttó átlagfizetés ma Magyarországon a versenyszférában havi 211 eFt körül van. Ez a cég által fizetendő közterhekkel 3,25 mFt/fő/év bérköltséget jelent. Tehát az előállított új értékből a munkavállalók az 54%-át kapják meg a szuperbruttó fizetés szinten (3,25 a 6 mFt-nak az 54%-a). A nettó már gyerekszámtól, illetve egyéb szociális állapot alapján kapott adókedvezményektől függ; de ezzel most nem foglalkozunk.

Mire megy el a maradék egy főre eső 2,75 mFt? Rezsire, beruházásokra, osztalékra, nyereség- és iparűzési adóra stb. Ezekre mind szükség van, ezek nélkül egy gazdaság nem működik. Látszik, hogy a magasabb fizetéseknek a legnagyobb gátja, hogy csak 6 mFt/év a megtermelt új érték. A jövedelem emeléséhez tehát ennek a növelésére lenne szükség.

Ismeretes, hogy Európában az egyik leghosszabb időt éppen a magyarok dolgozzák. Lehet-e ezt még növelni, lehet-e ezen a módon több értéket előállítani és ennek arányában a fizetéseket emelni?

Termelékenység Európában

Az Európai Unió átlagos termelékenysége 13,5 mFt/fő/év; beleértve a lengyeleket, románokat, bolgárokat is, akik még nálunk is rosszabb átlagos termelékenységi értékekkel rendelkeznek. Az osztrákok közel vannak a 20 mFt/fő/év teljesítményhez, a svájciak meg már a 24 mFt/fő/év értéket is elérték.

Tapasztalataim szerint azok a cégek versenyképesek az Európai Unióban, ahol el tudják érni a 9-10 mFt/fő/év termelékenységet. A magyar nagyvállalatok átlaga 12 mFt/fő/év. Nincs is baj az exportunkkal, a nagyrészt multinacionális kézben lévő nagyvállalataink termékei a világ minden tájára eljutnak. A gondot az jelenti, hogy a nagyvállalatok csak a munkaerő elég kis részét foglalkoztatják. Ezért a KKV szektorban az átlagos termelékenység csak ~3 mFt/fő/év.

Na ez okozza az igazán nagy problémát. Ennyi pénzből még az évi átlagos 3,25 mFt-nyi szuperbruttó bért sem lehet kigazdálkodni. Ezért olyan kiterjedt az adócsalás. Jellemzően a KKV szektorban nem lehet elérni még az átlagjövedelmet sem - pedig ők adják a munkahelyek zömét. S ezért érzik úgy a családok, hogy a férfinak és a nőnek is teljes munkaidőben kell dolgoznia, hogy elérjék azt a minimális életszínvonalat, amit szeretnének.

Mit tesznek másként a termelékenyebb országokban?

A termelékenység elmaradásunknak hosszú és bonyolult története van. Ezen nem tudunk változtatni, így talán el is hagyom az ismertetését. A nálunk termelékenyebb országok és Magyarország közötti különbséget megvizsgálva komoly eltérések vannak a következő területeken:

1. Szervezettség, szervezeti felépítés, rugalmasság, robusztusság, helyettesítési rend stb.
2. Vezetési munka színvonala (parancsuralom, nincs delegálás, nincs bevonás a döntésekbe stb.)
3. Kontroll, kontrolling hiánya (nincsenek számadatok, nincs vagy helytelen az utókalkuláció, nincsenek tervek, nem használnak mérőszámokat, nincs vagy rosszul használják a vállalati informatikai rendszert stb.)
4. Helytelen, rossz motivációs rendszerek (igazságtalan bérek, nincsenek meg a feltételek a jó teljesítményhez, nem mérőszámokhoz, hanem szervilizmushoz kötik a prémiumokat, nincs karrierterv stb.)
5. Oktatás, tréning, képzés hiánya (nem képeznek, mert akkor elmegy a konkurenciához és "elvész" a képzésre fordított összeg).
6. Rossz a meglévő gépek kihasználtsága, folyamatosan anyagellátási gondokkal küszködnek, a gyártás előkészítés gyerekcipőben jár, a lökésszerű terhelések kiegyenlítésével nem törődnek, magasak a termelés járulékos költségei, túl sok energiát és anyagot használnak fel, gyakran pazarolnak stb.
7. A pénzgazdálkodás folyamatosan szükségállapotban van, cash-flow-t nem készítenek, túl magas a hitelállomány vagy már most is hitelképtelen a cég, túl sokszor nem tudják behajtani a tartozásokat stb.
8. Az értékesítési, marketing és PR munka nincs összehangolva, gyakran még elvégezve sem, csak várják, hogy maguktól jelentkezzenek az új vevők.

Hogyan lehetne a termelékenységből termékenység?

Az előző felsorolásból látszik, hogy nem egy-két nagy, hanem sok kis területen van elmaradásunk. Ezért ennek a behozása sem fáklyásmenet, hanem sziszifuszi aprómunka. A tapasztalatok szerint viszont sok száz ilyen apró intézkedéssel, akár duplájára is lehet növelni egy cégben a termelékenységet. Ehhez meg már dupla fizetések tartozhatnak és akár az adócsalási kényszer is megszűnhet.

Ha jól szervezett és termelékeny egy cég, nincs akadálya annak, hogy egy 8 órás munkakört két 4 órásra bontsunk fel. Sőt, még ennek a helyettesítését is meg lehet szervezni, ha van a cégben elég olyan munkavállaló, aki a széleskörű kiképzése miatt többféle munkakört is képes ellátni. Ha megvannak a megfelelő teljesítmény mérőszámok és azok begyűjtésre is kerülnek a vállalati szoftverek segítségével, akkor a 4 órás munkaidőben dolgozók sem tudják egymásra áttologatni a feladatokat. S ha igazán jól szervezett a vállalat, akkor semmi akadálya annak, hogy többféle munkát otthonról, távmunkában végezhessenek a kismamák.

Így lehet a termelékenységből termékenység. S a címben felvetett dilemma mindjárt nem létezik, mert a helyes megoldás termékenység ÉS termelékenység. S azt, hogy ezt a sok száz apró változást megtegyük, nem korlátozza senki! Ezek mindegyike a cégvezetők, cég tulajdonosok és munkatársaik hatáskörében áll.

Bővebb információ

Van néhány ingyenes tanfolyamom és kis könyvem, amelyek részleteiben is megmutatják, hogy mi a teendő, illetve van egy 32 oldalas prospektusom, amely részletesen bemutat egy termelékenység fejlesztő eljárást.  Az alábbi linkeket ajánlom az érdeklődőknek további olvasgatásra:

Ingyenes internetes tanfolyam szervezetfejlesztésről

Ingyenes internetes tanfolyam a vezetési munkáról

Iránytű a versenyképességhez című ingyenes e-könyv

Hibák a teljesítménybérezésben című ingyenes e-könyv

32 oldalas ismertető a LiVáMó termelékenység javító eljárásról

Remélem, hogy ezzel az írással a felnevelt három gyerekemen felül - nem szokványos módon - a továbbiakban is hozzá fogok tudni járulni a hazai termékenység emelkedéséhez. :)