Tanácsadóként dolgoztam már útépítő cégnek. Többször kimentem az útépítés helyszínére, mielőtt elkészítettem volna a munkaköri leírását az építésvezetőnek. Berzenkedtem, hogy a munkásokét miért nem írhatom meg, de csak a vezetőét igényelték. Szerintük a munkások tudták, mit és hogyan kell csinálniuk.
A napokban történt egy esemény kis falunkban, ami eszembe juttata ezt a régi történetet. Falunk nyert egy pályázatot és az önerő hozzápakolásával néhány száz méteren "csekély" 90 MFt-ért rendbehozatjuk a főutat, járdát, kocsibeállíókat, autóbuszmegállókat. Mivel a kerülőút a mi keskeny utcánkon vezet át, a padkáról felvert porfelhőből mindig tudom, mikor van útzár.
Az útzáras napokon aszfaltozó gép, úthenger és egyéb érdekességek vannak. Ezért számomra kutyasétáltatási célponttá válik ilyenkor az építési terület. A minap azt látom, hogy a frissen félig aszfaltozott úton egymással szemben néhány teharutó próbál átjutni tönkretéve aszfaltot, járdakövet, még meg nem szilárdult betontesteket. A polgármesterünk meg kétségbeesetten próbálja megakadályozni a további károkat.
Kiderült, hogy az építési terület két végén forgalmat irányító ember walky-talky rádiójának egyikéből kifogyott az elem. Ezért nem hallotta, hogy a másik mikor engedi be a gépjárműveket és sikeresen egymásnak engedtek néhány nehézgépjárművet.
Hogy mi ebből a tanulság? Számora annyi, hogy egy jó munkaköri leírásnak arról is szólnia kell, hogy az építési területen dolgozó forgalomirányító kötelessége arról gondoskodni, hogy a walky-talky-jába folyamatosan legyen tartalékelem.
Nos, ezért szoktam ritkán megúszni 10 oldal alatt a munkaköri leírásokat. Viszont cserébe nem keletkeznek több százezer forintos károk és ha egy új ember lép be a céghez, akkor fél év helyett néhány héten belül képes betanulni. Az így keletkezett haszon több, mint amennyibe egy szakszerűen elkészített munkaköri leírás kerül.
