Termelékenység blog

A 10-250 főt alkalmazó középvállalatok hatékonyságát, termelékenységét, versenyképességét javító fogások, trükkök, eljárások, fortélyok a blog fő témája.

Friss topikok

  • Polló László: Kedves HáHá! Köszönöm a biztatást és különösen köszönöm a linket! Gyakorlatilag összefoglalja mind... (2013.04.03. 08:42) Hogyan fogj aranyhalat? 2. rész
  • Polló László: Kedves kgab57! Sajnos nem lehet erre fogni az alacsony termelékenységet. Eleve, a külföldi tulajdo... (2013.02.06. 14:42) A kormány miatt vagy sikertelen?
  • Polló László: @Rossonerooo: Kedves Rossonerooo! . 1) Bár ezért a közgazdászok meg szoktak róni, de nem hiszek a ... (2013.01.05. 08:55) Amiről a kormány nem beszél
  • Polló László: A magyar belföldi piacot meghatározó iszapbirkózásban tényleg annál alacsonyabb az elérhető ár, mi... (2013.01.02. 23:21) Új piac - régi piac dilemma
  • Gina53: Így igaz. Remek játék és észtorna. Most volt Tihanyban a Tűzkert étteremben tarokkverseny 63 fő ré... (2012.10.04. 09:10) Ulti vagy tarokk?

Hazánkban kevés gyerek születik, fogy a népesség. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a nőknek dolgozniuk kell, ha a család meg akar élni. Ez a kényszer viszont azt mutatja, hogy a munkahelyek termelékenysége túl alacsony. Ezért van folyamatosan mindkét keresőre teljes munkaidőben szükség. Lehet ezen változtatni?

Gyerek-vagy-munka.pngÉletszínvonal

Más életszínvonalon élt a kőkori ember és a mai magyar ember. Mégis, mindenkinek a saját kora szerint elérhető életszínvonal a meghatározó. Különösen akkor, ha egy társadalomban nyílik a jövedelmi olló, és egymás mellett élnek azok, akiknek jobban megy és akiknek kevésbé. Ezt még tetézik a kereskedelmi tévék vágyakat felkorbácsoló reklámjai, nyerő játékai.

Én gyerekként zsíros kenyeret ettem és csak hét végén volt hús a tányérban. Ma elfogadhatatlan a magyar családok számára, hogy a gyereküket így neveljék. Ám a mai fizetések mellett, a családok jelentős részében csak ezen az áron lehetne gyerekük. Azaz a termékenységnek igencsak jót tenne, ha a jövedelmek növekednének.

Termelékenység

A termelékenységet azzal mérjük, hogy egy ember mekkora új értéket állít elő egy évben. Az országos termelékenység a következő: a nemzeti jövedelmünk egy évben ~24.000 MrdFt. Van kb. 4 millió munkavállalónk. A kettőt egymással elosztva kapjuk meg, hogy az átlagos termelékenység 6 mFt/fő/év.

A bruttó átlagfizetés ma Magyarországon a versenyszférában havi 211 eFt körül van. Ez a cég által fizetendő közterhekkel 3,25 mFt/fő/év bérköltséget jelent. Tehát az előállított új értékből a munkavállalók az 54%-át kapják meg a szuperbruttó fizetés szinten (3,25 a 6 mFt-nak az 54%-a). A nettó már gyerekszámtól, illetve egyéb szociális állapot alapján kapott adókedvezményektől függ; de ezzel most nem foglalkozunk.

Mire megy el a maradék egy főre eső 2,75 mFt? Rezsire, beruházásokra, osztalékra, nyereség- és iparűzési adóra stb. Ezekre mind szükség van, ezek nélkül egy gazdaság nem működik. Látszik, hogy a magasabb fizetéseknek a legnagyobb gátja, hogy csak 6 mFt/év a megtermelt új érték. A jövedelem emeléséhez tehát ennek a növelésére lenne szükség.

Ismeretes, hogy Európában az egyik leghosszabb időt éppen a magyarok dolgozzák. Lehet-e ezt még növelni, lehet-e ezen a módon több értéket előállítani és ennek arányában a fizetéseket emelni?

Termelékenység Európában

Az Európai Unió átlagos termelékenysége 13,5 mFt/fő/év; beleértve a lengyeleket, románokat, bolgárokat is, akik még nálunk is rosszabb átlagos termelékenységi értékekkel rendelkeznek. Az osztrákok közel vannak a 20 mFt/fő/év teljesítményhez, a svájciak meg már a 24 mFt/fő/év értéket is elérték.

Tapasztalataim szerint azok a cégek versenyképesek az Európai Unióban, ahol el tudják érni a 9-10 mFt/fő/év termelékenységet. A magyar nagyvállalatok átlaga 12 mFt/fő/év. Nincs is baj az exportunkkal, a nagyrészt multinacionális kézben lévő nagyvállalataink termékei a világ minden tájára eljutnak. A gondot az jelenti, hogy a nagyvállalatok csak a munkaerő elég kis részét foglalkoztatják. Ezért a KKV szektorban az átlagos termelékenység csak ~3 mFt/fő/év.

Na ez okozza az igazán nagy problémát. Ennyi pénzből még az évi átlagos 3,25 mFt-nyi szuperbruttó bért sem lehet kigazdálkodni. Ezért olyan kiterjedt az adócsalás. Jellemzően a KKV szektorban nem lehet elérni még az átlagjövedelmet sem - pedig ők adják a munkahelyek zömét. S ezért érzik úgy a családok, hogy a férfinak és a nőnek is teljes munkaidőben kell dolgoznia, hogy elérjék azt a minimális életszínvonalat, amit szeretnének.

Mit tesznek másként a termelékenyebb országokban?

A termelékenység elmaradásunknak hosszú és bonyolult története van. Ezen nem tudunk változtatni, így talán el is hagyom az ismertetését. A nálunk termelékenyebb országok és Magyarország közötti különbséget megvizsgálva komoly eltérések vannak a következő területeken:

  1. Szervezettség, szervezeti felépítés, rugalmasság, robusztusság, helyettesítési rend stb.
  2. Vezetési munka színvonala (parancsuralom, nincs delegálás, nincs bevonás a döntésekbe stb.)
  3. Kontroll, kontrolling hiánya (nincsenek számadatok, nincs vagy helytelen az utókalkuláció, nincsenek tervek, nem használnak mérőszámokat, nincs vagy rosszul használják a vállalati informatikai rendszert stb.)
  4. Helytelen, rossz motivációs rendszerek (igazságtalan bérek, nincsenek meg a feltételek a jó teljesítményhez, nem mérőszámokhoz, hanem szervilizmushoz kötik a prémiumokat, nincs karrierterv stb.)
  5. Oktatás, tréning, képzés hiánya (nem képeznek, mert akkor elmegy a konkurenciához és "elvész" a képzésre fordított összeg).
  6. Rossz a meglévő gépek kihasználtsága, folyamatosan anyagellátási gondokkal küszködnek, a gyártás előkészítés gyerekcipőben jár, a lökésszerű terhelések kiegyenlítésével nem törődnek, magasak a termelés járulékos költségei, túl sok energiát és anyagot használnak fel, gyakran pazarolnak stb.
  7. A pénzgazdálkodás folyamatosan szükségállapotban van, cash-flow-t nem készítenek, túl magas a hitelállomány vagy már most is hitelképtelen a cég, túl sokszor nem tudják behajtani a tartozásokat stb.
  8. Az értékesítési, marketing és PR munka nincs összehangolva, gyakran még elvégezve sem, csak várják, hogy maguktól jelentkezzenek az új vevők.

Hogyan lehetne a termelékenységből termékenység?

Az előző felsorolásból látszik, hogy nem egy-két nagy, hanem sok kis területen van elmaradásunk. Ezért ennek a behozása sem fáklyásmenet, hanem sziszifuszi aprómunka. A tapasztalatok szerint viszont sok száz ilyen apró intézkedéssel, akár duplájára is lehet növelni egy cégben a termelékenységet. Ehhez meg már dupla fizetések tartozhatnak és akár az adócsalási kényszer is megszűnhet.

Ha jól szervezett és termelékeny egy cég, nincs akadálya annak, hogy egy 8 órás munkakört két 4 órásra bontsunk fel. Sőt, még ennek a helyettesítését is meg lehet szervezni, ha van a cégben elég olyan munkavállaló, aki a széleskörű kiképzése miatt többféle munkakört is képes ellátni. Ha megvannak a megfelelő teljesítmény mérőszámok és azok begyűjtésre is kerülnek a vállalati szoftverek segítségével, akkor a 4 órás munkaidőben dolgozók sem tudják egymásra áttologatni a feladatokat. S ha igazán jól szervezett a vállalat, akkor semmi akadálya annak, hogy többféle munkát otthonról, távmunkában végezhessenek a kismamák.

Így lehet a termelékenységből termékenység. S a címben felvetett dilemma mindjárt nem létezik, mert a helyes megoldás termékenység ÉS termelékenység. S azt, hogy ezt a sok száz apró változást megtegyük, nem korlátozza senki! Ezek mindegyike a cégvezetők, cég tulajdonosok és munkatársaik hatáskörében áll.

Bővebb információ

Van néhány ingyenes tanfolyamom és kis könyvem, amelyek részleteiben is megmutatják, hogy mi a teendő, illetve van egy 32 oldalas prospektusom, amely részletesen bemutat egy termelékenység fejlesztő eljárást.  Az alábbi linkeket ajánlom az érdeklődőknek további olvasgatásra:

Ingyenes internetes tanfolyam szervezetfejlesztésről

Ingyenes internetes tanfolyam a vezetési munkáról

Iránytű a versenyképességhez című ingyenes e-könyv

Hibák a teljesítménybérezésben című ingyenes e-könyv

32 oldalas ismertető a LiVáMó termelékenység javító eljárásról

Remélem, hogy ezzel az írással a felnevelt három gyerekemen felül - nem szokványos módon - a továbbiakban is hozzá fogok tudni járulni a hazai termékenység emelkedéséhez. :)

Címkék: termékenység termelékenység LiVáMó teljesítménybérezés

Szólj hozzá!

Hatékonyabb lett-e az emberiség a számítógépek használatától? Az egyre bonyolultabb szoftvereknek van-e valami haszna a középvállalatokban - vagy csak elviszik a pénzt és az energiát? Magyarországon a könyvelés reménytelenül beleragadt az adókat kiszámító funkcióba vagy várhatunk ennél többet is tőlük?

Hatékonyság javítása szoftverekkel

Az írógép funkciót produkáló számítógép máris javulást hozott azzal, hogy kinyomtatás előtt javíthatóvá tette a szöveget. Az e-mail meg már a kinyomtatást is feleslegessé tette. Korábban egy vezető - diktálással és 2-3 titkárnővel - napi 20-30 levelet volt képes előállítani; ma egyedül is akár százat.

Ám a legnagyobb termelékenység, hatékonyság javulást nem ez hozta, hanem az, amikor a szoftverek a cég fő folyamatait kezdték kezelni, vezérelni. Amit magyarul vállalatirányítási rendszernek hívunk, azt angolul "Enterprise Resource Planning"-nek, "(nagy)vállalati erőforrás tervezőnek" nevezik (angol rövidítéssel: ERP). Anyagbeszerzés, termelés, készletgazdálkodás, számlázás, könyvelés és ehhez hasonló folyamatok kezelése a feladata.

Szükség van-e ERP rendszerre egy közepes méretű (20-200 fős) cégben?

Az ERP rendszerek a nagyvállalatoknál kerültek kezdetben bevezetésre - mert csak a legnagyobb számítógépek tudtak megbirkózni a hatalmas számítást és tárolási kapacitást igénylő feladattal. A hardver szakadatlan fejlődése miatt mára egy néhány százezer forintos szerver is megbirkózik a korábban sok millió dolláros gépeket igénylő szoftverekkel.

Az ERP rendszerek azonban bonyolultak. Kezelésük csak alapos képzés után lehetséges. A szoftverek ára meg nem csökkent abban az ütemben, mint a számítógépeké, ezért egy ERP rendszer megvásárlása legalább néhány millió vagy inkább tízmillió forintos befektetés. Hoz-e akkora termelékenység javulást egy ilyen szoftver, hogy a vele kiváltott emberek bére képes ezt a kiadást pótolni?

Sajnos elég sok rossz példát láttam az ügyfeleimnél. Két véglet van. Az első, amikor egy rég kinőtt számlázó-készletkezelő rendszert buherálnak számolótáblákkal meg kézzel. A másik meg a csilivili drága nagyszoftver - amit nem tudnak kezelni, nem értik az összefüggéseit és folyamatosan szidják, mert nem a vágyaik, hanem az utasításaik szerint működik. Ezt gyakran még kíséri egy nem megfelelő teljesítményű szerver, amire rosszul konfigurálva (paraméterezve) tették fel a szoftvert, s ezért az tetű lassan működik.

Már több ilyen helyzetet sikerült az érdekelt cégekkel közösen felszámolni. Ahol nincs szoftver, ott meg kell venni, mert rögtön 3-5 embert lehet értelmesebb célokra használni. Egy nem túl drága bérű ember egy évben 3-4 MFt-ba kerül a közterhekkel és a ráeső rezsivel; egy évi költségükért már kiváló ERP szoftvereket lehet vásárolni.

Ahol meg van szoftver, ott a képzést kell erőltetni. Jól bevált, hogy mindenkit lezavarunk a számítógépről és addig nem is kerülhet rá vissza, amíg sikeresen le nem vizsgázik. Van akinek ez csak harmadik, negyedik nekifutásra sikerül, mások meg képtelenek rá - pedig eddig kezelhették. Ezután rendbe kell tenni a tönkretett adatállományt. Volt olyan kereskedő cég, ahol "nem volt idejük" rögzíteni a beszerzési árat, s utólag több ezer cikknél kellett ezt - miközben a szokásos munkát is el kellett végezni - utólag megtenni.

Miért nem használják a könyvelés modult az ERP rendszerekben?

Az ERP rendszerek tételes készletkezelést vezetnek. Ha adócsalás van, akkor a számla nélküli értékesítés ebből visszakövetkeztethető. Ezért különválasztják a könyvelést és inkább duplán rögzítenek minden adatot. Viszont így éppen a legfontosabb, és csak a könyvelésből kinyerhető költség kontrolling adatokról nem kap információt a vezetés. Helyette adatok nélkül, "érzésből, vakon" vezetnek. Ez tovább rontja a hatékonyságot, termelékenységet.

Ám egy középvállalatnak már el kellene érnie azt a termelékenységi szintet, hogy képes legyen minden előírt közterhet kifizetni. Ennek jelentős része már abból megkereshető, hogy integrálják a könyvelést az ERP rendszerrel, és a kapott adatok jobb, megalapozottabb vezetői döntéseket tesznek lehetővé. Ehhez azonban ésszel át kell gondolni és aktiválni a könyvelési rendszerekben meglévő ún. gyűjtési lehetőségeket. S a másik fontos követelmény: rá kell venni a könyvelőket, hogy naprakészek legyenek - akár távkönyveléssel. Cserébe akár hetente vagy havonta lehet mérleget készíteni és a vagyon gyarapodást vagy vagyonvesztést kimutatni.

A termelékenység meg a magyar cégek döntő többségében oly elmaradott, hogy 1-2 éven belül simán duplázható, s ezzel az adócsalás szükségessége is megszűnik. Itt van erről bővebb információ: http://www.lilium.hu/livamo

Címkék: hatékonyság gazdaság informatika adócsalás könyvelés termelékenység ERP

Szólj hozzá!

A termelékenység is egy olyan fogalom, amit használunk, de ritkán gondolunk bele abba, hogy pontosan mit is jelent. Korábban készítettem már egy általános leírást a termelékenységről, ami itt olvasható:

http://www.lilium.hu/termelekenyseg/

Hogyan lehetne azonban mérni a termelékenységet? Erre is kidolgoztam egy képletet:
termelekenyseg_keplete.png

A fenti képletben minden adat a mérlegből, az eredménykimutatásból vagy a mérleg kiegészítő mellékletből jön. Mivel a mérlegek nyilvánosak, bármelyik cégre ez kiszámítható. A nyilvános mérlegeket itt lehet megnézni:

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx

A képlettel az egy munkatárs által egy év alatt előállított új értéket kapjuk meg. Ha tudjuk, hogy az ország nemzeti jövedelme mennyi (mondjuk 24.000 MrdFt), hány ember dolgozik benne (mondjuk 4 millió fő), akkor azt is tudjuk, hogy mennyi az egy ember által egy évben előállított új érték: 24.000 MrdFt / 4 millió fő = 6 MFt/fő/év. Manapság ez az érték jellemző Magyarországra.

A képlet ennél rafináltabb. Az értéktöbbletet nemcsak a munkatársak, hanem a cégben üzemelő gépek és a cégbe befektetett tőke is tud termelni. Gépeket azért vásárolunk, hogy azokkal több értéket tudjunk előállítani, mint nélkülük. Ezért elvárjuk, hogy legalább az éves avulásuknak (amortizációjuknak) megfelelő összeget termeljék meg. A cégbe befektetett pénztől meg azt várjuk, hogy többet hozzon, mintha mondjuk valami biztonságos kötvénybe tettük volna ugyanezt a pénzt. Ezért az árbevételből nemcsak az anyagköltséget, hanem az állóeszközök amortizációját és a cégben felhalmozott tőke elméleti kamathozamát is levonjuk.

Pénzintézeteknél a legtöbb fedezetet a pénzügyi műveletek eredménye hozza, ezt meg hozzá kell adni az árbevételhez. A készletváltozások kezelésével válik teljessé a képlet.

Sok-sok cégre kiszámoltam már ezeket az értékeket. Gazdag bankoknál, jól menő multinacionális gyárakban 30-45 MFt/fő/év értékeket kaptam. A nagyvállalati átlag ~12 MFt/fő/év. Sajnos az általam kedvelt középvállalatokban inkább a 3-6 MFt/fő/év a jellemző - miközben van azért közöttük olyan is, ahol meghaladja a 15 MFt/fő/év értéket.

Noha a középvállalati körben kiterjedt adócsalás miatt a mérleg számadatokban van 10-30% bizonytalanság, érdemes a saját cégre és a legfontosabb konkurensekre ezt kiszámolni! Úgy gondolom, hogy ez lehet a kezdete egy szisztematikus fejlődés elindulásának.

Cégemben az így számolt termelékenység javítására dolgoztunk ki egy szisztematikus eljárást. Ezt neveztük el Lilium Vállalatfejlesztési Módszernek, röviden LiVáMó-nak. Aki többet szeretne erről megtudni, itt olvashat róla:

http://www.lilium.hu/livamo/

Címkék: gazdaság mérleg termelékenység amortizáció eredménykimutatás LiVáMó értéktöbblet mérleg kiegészítő melléklet tőke elméleti kamathozama pénzügyi műveletek eredménye Lilium Vállalatfejlesztési Módszer

Szólj hozzá!

Tanácsadóként dolgoztam már útépítő cégnek. Többször kimentem az útépítés helyszínére, mielőtt elkészítettem volna a munkaköri leírását az építésvezetőnek. Berzenkedtem, hogy a munkásokét miért nem írhatom meg, de csak a vezetőét igényelték. Szerintük a munkások tudták, mit és hogyan kell csinálniuk.

A napokban történt egy esemény kis falunkban, ami eszembe juttata ezt a régi történetet. Falunk nyert egy pályázatot és az önerő hozzápakolásával néhány száz méteren "csekély" 90 MFt-ért rendbehozatjuk a főutat, járdát, kocsibeállíókat, autóbuszmegállókat. Mivel a kerülőút a mi keskeny utcánkon vezet át, a padkáról felvert porfelhőből mindig tudom, mikor van útzár.

Az útzáras napokon aszfaltozó gép, úthenger és egyéb érdekességek vannak. Ezért számomra kutyasétáltatási célponttá válik ilyenkor az építési terület. A minap azt látom, hogy a frissen félig aszfaltozott úton egymással szemben néhány teharutó próbál átjutni tönkretéve aszfaltot, járdakövet, még meg nem szilárdult betontesteket. A polgármesterünk meg kétségbeesetten próbálja megakadályozni a további károkat.

Kiderült, hogy az építési terület két végén forgalmat irányító ember walky-talky rádiójának egyikéből kifogyott az elem. Ezért nem hallotta, hogy a másik mikor engedi be a gépjárműveket és sikeresen egymásnak engedtek néhány nehézgépjárművet.

Hogy mi ebből a tanulság? Számora annyi, hogy egy jó munkaköri leírásnak arról is szólnia kell, hogy az építési területen dolgozó forgalomirányító kötelessége arról gondoskodni, hogy a walky-talky-jába folyamatosan legyen tartalékelem.

Nos, ezért szoktam ritkán megúszni 10 oldal alatt a munkaköri leírásokat. Viszont cserébe nem keletkeznek több százezer forintos károk és ha egy új ember lép be a céghez, akkor fél év helyett néhány héten belül képes betanulni. Az így keletkezett haszon több, mint amennyibe egy szakszerűen elkészített munkaköri leírás kerül.

Címkék: gazdaság tanácsadó munkaköri leírás

2 komment

Tudjuk, hogy a hazai nagyvállalatok termékei a világ minden pontjára eljutnak. Erre büszkék lehetünk. A termelékenység ezekben a cégekben rendben is van. Itt egy ember évi 12MFt új értéket hoz létre évente. Az Európai Unió átlaga 13,5 MFt/fő/év, azaz ettől nem sokkal van elmaradva.


Ám az Európai Unióban a középvállalatok termelékenysége a nagyvállalatinak 65-85%-a. Ha Magyarországon is így lenne, akkor ez 8-10 MFt/fő/év átlagos termelékenységet jelentene. De sajnos nincs így, a szokásos értékek inkább a 3-6 MFt/fő/év között mozognak. A mikró és kisvállalatok meg még ennél is jobban el vannak maradva. A következő ábra egyes országok jellemző termelékenység értékeit mutatja.

Termelekenyseg_grafikon.png

A rettenetes lemaradást azzal szokták enyhíteni, hogy azért helyi vásárlóerő alapon (PPP = Purchasing Power Parity) nem ennyire rossz a helyzet. Ám amikor országok közötti termékek, szolgáltatások cseréjére kerül a sor, akkor bizony ezzel kell számolni. A magyar nemzeti jövedelem közel 70% export és import segítségével kerül piacra. Ezért jobb ezen grafikon szellemében gondolkodni és nem az eufemisztikus PPP alapon.

A - sajnos nem közismert - tények tehát azt mutatják, hogy középvállalati szinten valami nagyon nincs rendben hazánkban. Nemrég végeztünk egy - nem reprezentatív - felmérést hazai középvállalati vezetők köreiben. A felmérés érdekes eredményeket hozott.

A felmérés eredményei

A legérdekesebb talán az, hogy ezek a vezetők elsősorban tőlük független, külső tényezőket jelölnek meg, a kudarcaik okaként. Nevezetesen az adókat, a bürokráciát és az éles versenyt. Ezekkel csak az a baj, hogy az EU egész területén nagyon hasonlóak a körülmények, mint nálunk. Mégis a középvállalati termelékenység ott sokkal jobb.

Ugyanezek a vezetők a saját cégükben a legjobb állapotban lévőnek a - legnagyobb létszámot foglalkoztató - termelés és szolgáltatás nyújtást tartják. Miközben óriási elmaradásunk van a világtól termelékenységben... S közben úgy gondolják, hogy közel azonosan jó szinten van még a termeléssel a vezetési munka színvonala is!

Önismereti és valóságismereti hiányok

Önismereti és valóságismereti hiány van tehát a magyar középvállalati vezetők körében. Ezt a blogot ezért kezdem el, hogy a középvállalati vezetők és a gazdasági közvéleményt alakító sajtómunkások figyelmét ráirányítsam erre a problémára és megmutassam a lehetséges megoldásokat.

Én kilenc éve foglalkozom a gonddal. Az eddig elért eredményeim összefoglalása itt található meg:
 http://www.lilium.hu/livamo . A megoldás sok száz apró kisebb-nagyobb részletből tevődik össze. Ezekről fogok rendszeresen beszámolni az elkövetkező időszakban.

Címkék: gazdaság termelékenység középvállalat LiVáMó

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása