A mai magyar kis- és középvállalatokban dolgozó vezetők egy része, nem tudja igazán pontosan, miből is áll a vezetési munka. Őket nevezem "félvezetőknek". Mi kell ahhoz, hogy vezetővé váljanak?

Mi az a "félvezető"?

Mindenekelőtt elnézést kérek a rossz szóviccért, hogy egy fizikai fogalmat keverek egy tiszteletre méltó tevékenységgel. Talán az eredeti villamosmérnök végzettségem miatt vonzódok ehhez a furcsa gondolati bakugráshoz.

A fizikai világban a félvezető nagyon különbözik a vezetőtől. A vezetőn viszonylag akadálymentes folyik át az áram, a félvezetőn már sokkal nehezebben és mindenféle trükkökre van szükség, hogy mégis átjusson. Ezek a trükkök vezettek a tranzisztor feltalálásához és ilyen tranzisztorok százmilliói működnek abban a számítógépben is, amellyel ezt a cikket írom.

A nem tökéletes vezető és a fizikai félvezető hasonlat abból a nézőpontból jogos, hogy a nem a legjobb vezetőkön is csak trükkökkel lehet "keresztülverni" a szükséges változásokat.

Vezetői tevékenységek

A vezetőt elsősorban az különbözteti meg a beosztottaktól, hogy más munkát végez. A közhiedelemmel ellentétben ez nem merül ki a hajcsárkodásban és letolásokban. Sőt, a hajcsárkodás és letolás csak akkor kerül elő a vezetői eszköztárban, ha a valódi vezetői feladatait előtte nem végezte el. Ezért - hogy ezt a hibát elkerülhessük - vegyük sorra a vezetői feladatokat!

1. Célkitűzés. A vezető vezeti a csoportját és egy csoport akkor csoport, ha rendelkezik közös célokkal. Ennek kitűzése a vezető dolga.
2. Tervezés. Soha nem fogjuk elérni a kitűzött célokat, ha nincs valamiféle tervünk arra, hogy hogyan is fogjuk azt elérni. Ennek elkészítése is vezetői feladat.
3. Szervezés. A vezető csoportot vezet, ahova több ember is tartozik. Egy csoport akkor hatékony, ha a munkamegosztást - a csoport tagok képességeinek ismeretében - valaki előre megszervezi. A csoport ebben még utólag kitalálhat a hatékonyságot javító megoldásokat, de az alap szervezettségért a vezető felel.
4. Viselkedés. A vezetési munka lényege nem a fizikai vagy szellemi munkavégzés, hanem az, hogy képesek legyünk a csoportunkban lévő embereket rávenni arra, hogy kövessenek. Ennek legfontosabb eszköze a vezető viselkedése. Az ember csoportban élő lény, s Magyarországon különösen kritikusak a beosztottak a vezetői viselkedéssel szemben. Ezért bizony fáradságos munkával meg kell tanulni, hogyan lehet egy vezető ennek ellenére hatással rájuk.
5. Kommunikáció. A kétirányú kommunikáció sokaknak nem természetes emberi adottság. Pedig két fülünk van és csak egy szájunk, mégis sok vezető többet beszél, mint amennyit hallgat.
6. Igényszint meghatározás. Az egész ország a túl alacsonyra tett igény színvonaltól szenved. Szemetek az utakon, rendetlenség és fegyelmezetlenség a munkahelyeken. Az alacsony termelékenység miatt becsatlakozni képtelenség az európai munkamegosztásba. Ezért egyre reménytelenebb harc, egyre kilátástalanabb árháború az import miatt fokozatosan zsugorodó belföldi piacokért. A vezető dolga, hogy kielemezze, megtalálja és a megfelelő magasságba feltegye a mércét, a lécet, amellyel a csoportja eléri a versenyképességhez szükséges színvonalat.
   
7. Képzés, önképzés, oktatás, mentorálás, nevelés. A versenyképességhez tudáson, ismeretanyagon és azok megértésén, begyakorlásán keresztül vezet az út. Noha ez mindenki által ismert közhely, mégis a gyakorlatban a napi operatív feladatok végzése közben gyakran elfeledkezünk a holnapot meghatározó legfontosabb teendőinkről. A vezető feladata erre is emlékezni és emlékeztetni.
   
8. Motiválás, normázás, teljesítménymérés, termelékenység, hatékonyság. A vezető a kinevezését felülről kapja és kap mellé egy rakás elérendő teljesítmény értéket is. Ezek olyan magasan vannak, hogy egyedül esélye sincs elérni. Ezért motiválnia kell a csoportját, hogy ebben segítsék őt. Ki kell osztania az elérendő egyéni normákat, meg kell határoznia, hogyan is méri az egyes emberek teljesítményét, hozzájárulását a csoport ereményeihez. Vagy a csoportot kell rávennie arra, hogy úgy érjék el ezeket az eredményeket, hogy kiközösítsék maguk közül azt, aki ezt akadályozza.
   
9. Egy kis emberismeret. Egy vezető munkáját nagyon megkönnyíti, ha képes tudatosan felismerni, hogy a különböző emberi jó tulajdonságokkal rendelkező emberek milyen feladatok végzésében igazán jók, mire optimális őket "specializálni". Ugyancsak hasznos, ha fel van vértezve az emberi aljasság és gonoszság ellen is.
   
10. Csapatmunka, kreatív munka. Egy jó csapat sokkal többre képes, mint a benne lévő egyéni teljesítmények összessége. A jó csapat kialakításának a képessége is tanulható, s a jó vezető képes is ezt megtanulni és alkalmazni.
    
11. Családi ügyek, egyéni "hadrafoghatósági problémák kezelése. A munkahelyre egy kisebb és szorosabb kötelékből, a családból érkeznek az emberek. Óhatatlanul hatása van a munkavégzésre, ha megoldatlan otthoni zűrök nyomasztják a munkatársakat. Ezért én úgy vélem, hogy az ezen ügyekkel is foglalkozni hajlandó vezető tud csak valóban hatékony munkát végezni. Ez nem tolakodás, ez nem beavatkozás mások magánéletébe; lehet ezt diszkréten és jól is csinálni!
12. A vezető kényelme. Sokan ezért vágynak a vezetői munkára, mert az jó autóval, elegáns öltönnyel és nyakkendővel, puccos étkezésekkel és egyéb kiváltságokkal jár. Noha  a korábbi pontokból kiderülhetett, hogy én nem ezt tartom a vezetői munka lényegének, mégis úgy gondolom, ha ezek a külsőségek hozzásegítik a vezetőt ahhoz, hogy a céljait elérje, akkor bátran használja ezeket is.
    

A felsorolt 12 pont a "Kis- és középvállalati vezetők ABC-je" című könyvem legfontosabb fejezeteinek címe. Akit a téma részletesebben érdekel, itt talál róla bővebb információt:
http://www.lilium.hu/kkv-vezeto-abc

(Ha a könyv érdekli, azt a fenti címen tudja megrendelni; illetve fel tud iratkozni egy a könyv kb. 1/10-ét felölelő kis ingyenes internetes tanfolyamra is.)